Mielőtt egyetlen csavart is meglazítanánk, tudnunk kell, hogy a sikeres keringető szivattyú bekötése a gondos tervezéssel és a megfelelő előkészületekkel kezdődik. Nem érdemes elsietni ezt a szakaszt, mert a zökkenőmentes munka kulcsa a részletekben rejlik. Egy jól átgondolt előkészület garantálja, hogy a későbbi szerelés és beüzemelés olajozottan, felesleges körök és bosszankodás nélkül menjen végbe.
Lépésről lépésre: A zökkenőmentes telepítés előkészítése
Sokan azt gondolják, a keringető szivattyú bekötése csak annyi, hogy összekötünk két csővéget és bedugjuk a konnektorba. A valóságban ez ennél jóval összetettebb. A hosszú távú, megbízható és csendes működés alapjait már azelőtt le kell fektetnünk, hogy a szerszámok egyáltalán előkerülnének. Egy elkapkodott előkészület később bosszantó hibákhoz, szivárgáshoz vagy a legrosszabb esetben a szivattyú idő előtti meghibásodásához vezethet.
A legelső és legfontosabb feladat a meglévő fűtési rendszer alapos felmérése. Teljesen más igényei vannak egy klasszikus, magasabb hőmérsékletű radiátoros rendszernek, mint egy modern, alacsony hőfokon működő padlófűtésnek. Ez a különbség alapvetően befolyásolja, hogy milyen teljesítményű és emelőmagasságú szivattyúra lesz szükségünk. A helyes döntéshez elengedhetetlen a megfelelő keringető szivattyú méretezése, mert csak így biztosíthatjuk a rendszer optimális hatékonyságát.
Az ideális helyszín megtalálása és a szükséges eszközök listája
A szivattyú helyének kiválasztása kritikus pont. A szakmai gyakorlat szerint az ideális hely a visszatérő ágban, közvetlenül a kazán előtt van. Itt a fűtőközeg hőmérséklete alacsonyabb, ami jelentősen kíméli a készülék belső alkatrészeit és meghosszabbítja az élettartamát. Fontos szempont a könnyű hozzáférhetőség is, hiszen a későbbi karbantartás vagy légtelenítés során nem mindegy, mennyit kell miatta bontani.
Ami pedig a beépítési pozíciót illeti, a motor tengelyének mindig vízszintes helyzetben kell állnia.
Gyakorlati tipp: A leggyakoribb és legsúlyosabb hiba a szivattyú függőleges tengellyel való beépítése. Ebben a pozícióban a csapágyak kenése nem lesz megfelelő, ami rövid időn belül zajos működéshez, majd a motor leégéséhez és a szivattyú teljes meghibásodásához vezet.
A hazai családi házak rendszereiben a legjellemzőbb a DN25-ös csatlakozóméret, általában 180 mm-es beépítési hosszúsággal. Egy átlagos padlófűtéses rendszernél 1,5-3 méter vízoszlop (v.o.m.) emelőmagasság az ideális, míg a hagyományos radiátoros rendszereknél ez az érték jellemzően 1-2 v.o.m. között mozog.
Mielőtt nekilátnánk, érdemes mindent egy helyre készíteni, hogy ne munka közben kelljen szaladgálni valamiért.
Egy gyors áttekintés azokról az eszközökről és anyagokról, amelyek nélkülözhetetlenek a keringető szivattyú megbízható telepítéséhez.
| Eszköz/Anyag | Funkció | Gyakorlati tipp |
|---|---|---|
| Csőfogók | A hollanderek, csatlakozók meghúzására és lazítására szolgálnak. | Érdemes két darabot kéznél tartani: egyet a fogáshoz, egyet a tekeréshez. |
| Állítható villáskulcs | Finomabb munkákhoz, a szivattyúház melletti csavarokhoz. | Egy jó minőségű, kotyogásmentes kulcs megéri az árát. |
| Menettömítő zsinór/paszta | A menetes csatlakozások szivárgásmentességét biztosítja. | A zsinór modernebb és könnyebben használható, de a paszta+kender kombináció is tökéletes. |
| Hollanderek és tömítések | A szivattyú csőhálózathoz való csatlakoztatásához szükségesek. | Mindig új, jó minőségű tömítést használjunk! A régi újrahasznosítása szinte garantált szivárgás. |
| Golyóscsapok | A szivattyú elé és mögé telepítve lehetővé teszik a készülék kizárását a rendszerből. | Ez elengedhetetlen a későbbi karbantartáshoz vagy cseréhez anélkül, hogy le kellene üríteni a teljes rendszert. |
| Iszapleválasztó szűrő | A rendszerben keringő szennyeződések (rozsda, vízkő) kiszűrésére szolgál. | Erősen ajánlott a szivattyú elé beépíteni, drasztikusan megnöveli az élettartamát. |
Ha mindezek kéznél vannak, sokkal gördülékenyebb lesz a munka, és elkerülhetjük a felesleges idegeskedést.
Lássuk a gyakorlatban: a hidraulikai bekötés lépései
Itt jön a lényeg, a fűtési rendszer szívének beültetése. A keringető szivattyú hidraulikai bekötése az a rész, ahol a precizitás aranyat ér. Egy rosszul meghúzott hollander vagy egy fordítva betett szivattyú később rengeteg fejfájást tud okozni. Mielőtt egyáltalán szerszámot ragadnánk, az abszolút első és kihagyhatatlan lépés a fűtési rendszer teljes leürítése és nyomásmentesítése.
Rendszer előkészítése és a csatlakozások kiépítése
A vízkár a legrosszabb rémálom, szóval mindig alaposan győződjünk meg róla, hogy a rendszerből a lehető legtöbb vizet leengedtük. Ennek ellenére mindig tegyünk a munkaterület alá egy vödröt vagy lavórt, mert a csövek megbontásakor garantáltan csordogálni fog még egy kis maradék víz.
A megbízható és – ami még fontosabb – könnyen karbantartható működés érdekében aranyat ér, ha a szivattyú elé és mögé is beépítünk egy-egy minőségi szakaszoló golyóscsapot. Gondoljunk bele: ezekkel a szerelvényekkel a jövőben anélkül lehet cserélni vagy tisztítani a szivattyút, hogy az egész rendszert újra le kellene üríteni. Ez a kis plusz befektetés órákat spórolhat meg nekünk a későbbiekben.
A szivattyú bekötéséhez hollanderekre és a hozzájuk való tömítésekre lesz szükségünk. A legfontosabb: mindig új, jó minőségű tömítéseket használjunk! Sokan elkövetik azt a hibát, hogy visszateszik a régi, már összenyomódott tömítést, ami szinte garancia a későbbi szivárgásra. A hollandereket határozottan, de érzéssel húzzuk meg.
Ez az ábra jól szemlélteti, hogy a gondos előkészület – a felméréstől az eszközök összekészítéséig – a sikeres telepítés alapja.
Ahogy a képen is látszik, a módszeres felkészülés biztosítja, hogy a munka közben minden a helyén legyen, és ne érjenek minket meglepetések.
A szivattyú helyes pozíciója és a feszültségmentes bekötés
Minden keringető szivattyú házán találni fogunk egy nyilat, ami az áramlás helyes irányát mutatja. Ezt szentírásnak kell venni. Ha fordítva kötjük be, a rendszer egyszerűen nem fog működni, vagy nagyon gyengén. A szivattyút tehát mindig úgy kell befordítani, hogy a nyíl a fűtőközeg tervezett haladási irányába nézzen.
Van egy kőbe vésett szabály, amit soha ne szegjünk meg: a szivattyú motorjának tengelye mindig vízszintesen kell, hogy álljon. Bármilyen más pozíció, például a függőleges beépítés, a csapágyak kenésének hiányához vezet. Ez pedig garantáltan zajos működést és a szivattyú idő előtti tönkremenetelét okozza.
A csőcsatlakozások kialakításánál figyeljünk a feszültségmentességre. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a csővezetéknek magától, erőlködés nélkül kell a szivattyú csatlakozójához illeszkednie, nem szabad sem húznia, sem nyomnia azt.
A feszülő kötések alattomos ellenségek. Idővel hajszálrepedéseket okozhatnak a szivattyúházon vagy a hollandereken, ami garantált szivárgáshoz vezet. Ezt a hibaforrást könnyen kiiktathatjuk, ha a csöveket precízen méretezzük és szükség esetén megfelelően alá is támasztjuk. Ha a rendszer modern, ötrétegű cső idomokkal van szerelve, a dolgunk kicsit könnyebb, mert a csövek rugalmassága segít elérni ezt a feszültségmentes állapotot.
Az elektromos bekötés: a legkritikusabb lépés
Miután a hidraulikai oldallal végeztünk, jöhet a keringető szivattyú bekötésének leginkább szakértelmet igénylő része. Itt már nincs helye a félmegoldásoknak, az elektromos munka precizitást és maximális körültekintést követel.
Mielőtt egyetlen csavarhoz vagy vezetékhez is nyúlnánk, az első és legfontosabb teendő a rendszer teljes áramtalanítása. Ez nem merül ki a szivattyúnak szánt kismegszakító lekapcsolásában. Fogjunk egy fázisceruzát vagy egy multimétert, és többször is ellenőrizzük, hogy a bekötési pontokon valóban nincs-e feszültség. Ez a pár másodperces mozdulat szó szerint életet menthet.
A csatlakozódoboz titkai és a helyes bekötés
A legtöbb modern szivattyún egy kis műanyag fedél rejti a sorkapcsot, ahová a vezetékeket kötjük. A fedelet óvatosan lepattintva három alapvető jelölést fogunk látni, amelyek a biztonságos működés alapkövei:
- L (Line/Fázis): Ide jön a fázisvezető, ami a „kakaót” hozza. A gyakorlatban ez szinte mindig egy barna vagy fekete színű vezeték.
- N (Neutral/Nulla): A nulla vezető helye, ami az áramkör zárásához kell. A szabványos színe a kék.
- PE (Protective Earth/Védőföldelés): A biztonság alfája és ómegája. A sárga-zöld csíkos védővezetőt kell ide csatlakoztatni, ami egy esetleges meghibásodás (testzárlat) esetén megvéd az áramütéstől.
Soha, de soha ne hagyjuk ki a védőföldelés bekötését! Ennek hiánya nemcsak szakszerűtlen és életveszélyes, de a szivattyú garanciájának azonnali elvesztésével is jár.
A vezetékek végét pontosan a megfelelő hosszúságúra csupaszítsuk le. A cél, hogy a réz érintkező teljesen felfeküdjön a kapocsban, de a szigetelés se lógjon ki zavaróan. A csavarokat határozott mozdulattal, de érzéssel húzzuk meg. Egy laza kötés melegedhet, szikrázhat, ami akár tüzet is okozhat.
A megfelelő kábel és a nedvesség elleni védelem
Felmerülhet a kérdés, milyen vastag kábel kell egy ilyen kis fogyasztású eszközhöz. Bár a mai keringető szivattyúk rendkívül takarékosak – a teljesítményük gyakran csupán 5-45 watt között mozog –, a bevált és üzembiztos megoldás a 3×1,5 mm²-es rézvezeték. Ez mechanikailag is elég erős, és bőven elegendő tartalékot biztosít.
A kábelt egy tömszelencén keresztül kell bevezetni a csatlakozódobozba. Ez a kis alkatrész kulcsfontosságú: egyrészt rögzíti a kábelt, megakadályozva annak kicsúszását, másrészt hermetikusan lezárja a dobozt a por és a pára elől. Mindig győződjünk meg róla, hogy a tömszelencét megfelelően meghúztuk, hogy a gumitömítés ráfeszüljön a kábel külső köpenyére.
Végül pedig gondoskodni kell a vezérlésről is. A szivattyút folyamatosan egy konnektorról járatni a legnagyobb pazarlás. A szakszerű keringető szivattyú bekötése mindig valamilyen vezérlőhöz, például a kazán elektronikájához vagy egy külső termosztáthoz kapcsolódik. Így a szivattyú tényleg csak akkor megy, amikor arra szükség van. Nagyon népszerű és hatékony megoldás például a csőtermosztát bekötése keringető szivattyúhoz, amiről egy másik cikkünkben részletesen is írunk.
Ha minden vezetéket bekötöttünk és a tömszelencét is meghúztuk, már csak a csatlakozódoboz fedelét kell visszatenni és a csavarjaival rögzíteni. Ezzel a mozdulattal válik teljessé és biztonságossá az elektromos installáció.
A rendszer feltöltése és az első próbaüzem
Miután a hidraulikai és elektromos bekötéssel végeztünk, jöhet a munka legizgalmasabb része: a rendszer feltöltése és az első indítás. Ez az igazi teszt, itt derül ki, hogy minden csatlakozásunk tökéletesen tömít-e, és sikerült-e minden levegőt kipréselni a rendszerből. A kapkodás itt súlyos árat követelhet, szóval csak szép lassan, lépésről lépésre.
A feltöltésnél a türelem a legfontosabb. Nyissuk meg a rendszer feltöltőcsapját, és engedjük, hogy a víz lassan, alulról felfelé haladva töltse fel a csőhálózatot és a radiátorokat. Eközben folyamatosan tartsuk szemmel a kazán nyomásmérőjét. A legtöbb fűtési rendszer ideális üzemi nyomása hideg állapotban 1,2 és 1,5 bar között mozog. Ne siessünk, hagyjunk időt a víznek, hogy kitöltse a teret.
A légtelenítés művészete
A rendszerben rekedt levegő a keringető szivattyú esküdt ellensége. Nemcsak idegesítő, kotyogó, bugyborékoló hangot ad, de drasztikusan rontja a fűtés hatásfokát is. Hosszabb távon pedig a szivattyú csapágyazását is tönkreteheti.
A légtelenítést mindig a rendszer legmagasabb pontjain kezdjük, ott gyűlik össze ugyanis a levegő:
- Radiátorok: Egy légtelenítőkulccsal finoman nyissuk meg a radiátorok végén lévő szelepet. Jellegzetes sziszegő hangot fogunk hallani, ahogy a levegő távozik. Addig hagyjuk nyitva, amíg egyenletes vízsugár nem jelenik meg, majd zárjuk el.
- Szivattyú: A legtöbb modern szivattyú motorjának homlokoldalán találunk egy nagyobb, laposfejű csavart. Miután a rendszer már nyomás alatt van, ezt a csavart óvatosan lazítsuk meg – de ne tekerjük ki teljesen! – amíg a levegő el nem távozik és a víz el nem kezd szivárogni. Ekkor húzzuk meg újra.
Fontos tudni, hogy a légtelenítés nem egy egyszeri alkalom. A feltöltés utáni első pár napban érdemes többször is végigjárni a radiátorokat és ellenőrizni a szivattyút, mert a friss vízben oldott levegőbuborékok később is felszabadulhatnak és összegyűlhetnek a magas pontokon.
Az első indítás és az okos funkciók
Ha a nyomás rendben van és a rendszert alaposan kilégtelenítettük, jöhet a próbaüzem. Kapcsoljuk be a kazánt és indítsuk el a szivattyút. Most járjunk körbe mindent, és használjuk a szemünket és a fülünket is:
- Látunk szivárgást a hollandereknél vagy a tömítéseknél?
- Hallunk bármilyen szokatlan, zörgő, kattogó hangot a szivattyú felől?
- A radiátorok elkezdtek egyenletesen melegedni a legtávolabbi helyiségben is?
A modern, energiatakarékos szivattyúk, mint például a Grundfos modelljei, nemcsak a pénztárcánkat kímélik, hanem a kényelmünket is szolgálják. Egy jól méretezett és beépített szivattyúval egy nagyobb családi házban is jelentősen lerövidülhet az idő, amíg a melegvíz eljut a csapokig. Ahogy arról a szivattyuk.hu szakértői is írnak, a mai automatikus szabályozású szivattyúk már maguktól megtalálják az ideális működési pontot a maximális energiamegtakarítás érdekében.
Sok mai készülék már olyan intelligens vezérlési módokkal rendelkezik, mint az AUTOADAPT funkció. Az első indításkor bátran válasszuk ezt az üzemmódot. A szivattyú ilyenkor néhány napig, vagy akár egy-két hétig "tanulja" a fűtési rendszerünk használati szokásait, és ehhez igazítva, teljesen automatikusan beállítja a leggazdaságosabb és leghatékonyabb működési profilt.
Tipikus hibák és azok gyors elhárítása
A leggondosabb keringető szivattyú bekötése után is felütheti a fejét egy-egy váratlan probléma. A legfontosabb, hogy ne essünk pánikba. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb hiba viszonylag egyszerűen diagnosztizálható és gyorsan orvosolható, ha tudjuk, merre induljunk. Nézzük sorra a leggyakrabban előforduló jelenségeket és a bevált megoldásokat.
Az egyik leggyakoribb bosszúság, amikor a szivattyú a bekapcsolás után sem indul el. Mielőtt komolyabb bajra gyanakodnánk, mindig az alapokkal kezdjünk: kap egyáltalán áramot? A csatlakozódobozban minden vezeték stabilan a helyén van, nem lazult ki semmi?
A szivattyú csak morgolódik, de nem indul – a letapadt forgórész esete
Ismerős a helyzet? Főleg egy hosszabb nyári pihenő után fordul elő, hogy a forgórész a vízben lévő apró lerakódások miatt egyszerűen „beragad”. Ezt a jelenséget általában egy halk, de határozott morgó hang kíséri, a tengely viszont mozdulatlan.
Szerencsére a megoldás egyszerű. A legtöbb szivattyú homlokoldalán találunk egy nagyobb, laposfejű csavarhúzóval nyitható csavart. Ez a szerelő- vagy légtelenítőcsavar.
Óvatosan tekerjük ki (készüljünk fel rá, hogy egy kevés víz biztosan szivárogni fog), majd egy csavarhúzóval nyúljunk be a láthatóvá váló tengelyvéghez. Egy-két finom oda-vissza mozdulattal általában könnyedén ki lehet szabadítani a forgórészt. Amint megmozdult, a szivattyú nagy eséllyel újra elindul.
Egy tapasztalt szaki tippje: A modernebb, energiatakarékos szivattyúkban már van úgynevezett "antiblokkoló" funkció. Ez azt jelenti, hogy a fűtési szezonon kívül, 24 óránként pár másodpercre megforgatják a tengelyt, pont azért, hogy ez a letapadás ne következzen be. Fontos tudni, hogy ez a funkció csak akkor működik, ha a szivattyút nyáron is áram alatt hagyjuk.
Zajos működés és langyos radiátorok
Ha a szivattyú elindul, de zavaróan zúg, kotyog vagy egyenesen bugyborékoló hangot ad, szinte biztos, hogy levegő van a rendszerben. Ez nemcsak a fülünket bántja, de a kavitáció miatt hosszú távon a szivattyú belső alkatrészeit is károsíthatja. A megoldás a már korábban részletezett, alapos és türelmes légtelenítés.
Gyakori panasz az is, hogy a radiátorok nem melegszenek át egyenletesen, és a kazántól távolabb esők langyosak vagy teljesen hidegek maradnak. Ennek több oka is lehet:
- Levegősödés: Itt is a levegő a leggyakoribb bűnös, ami légzsákként viselkedve gátolja a víz szabad áramlását.
- Túl alacsony fordulatszám: Előfordulhat, hogy a szivattyú egyszerűen túl alacsony fokozaton üzemel, és nincs elég ereje, hogy a rendszer legtávolabbi pontjaira is eljuttassa a meleg vizet.
- Hidraulikai beszabályozás hiánya: Ez egy klasszikus probléma. A kazánhoz közelebbi radiátorok kisebb ellenállásuk miatt „ellopják” a vizet a távolabbiaktól. A radiátorszelepeknél végzett gondos hidraulikai beszabályozással ez a jelenség tökéletesen orvosolható.
Végül ne feledkezzünk meg a csatlakozásoknál megjelenő szivárgásról sem. Ennek oka szinte mindig a rossz minőségű, sérült vagy újrahasznált tömítés, esetleg a nem kellően meghúzott hollandi. Ilyenkor a teendő: zárjuk el a szakaszoló csapokat, engedjük le a nyomást, cseréljük a tömítést egy újra, majd húzzuk meg érzéssel a csatlakozót.
Hogy a hibakeresés még egyszerűbb legyen, az alábbi táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb problémákat és azok megoldását.
Hibaelhárítási útmutató a leggyakoribb problémákhoz
Problémák, lehetséges okok és a javasolt megoldások gyors áttekintése, hogy a hibajavítás ne okozzon fejtörést.
| Probléma | Lehetséges ok | Megoldás |
|---|---|---|
| A szivattyú nem indul, csendben van | Nincs áramellátás, rossz elektromos bekötés, kioldott biztosíték. | Ellenőrizze a feszültséget, a biztosítékot és a bekötéseket a kapocsdobozban. |
| A szivattyú zúg, de nem forog | A forgórész letapadt (jellemzően hosszabb leállás után). | A szerelőcsavar eltávolítása után egy csavarhúzóval óvatosan mozgassa meg a tengelyvéget. |
| Zajos, bugyborékoló működés | Levegő maradt a rendszerben vagy a szivattyúházban. | Végezzen alapos légtelenítést a szivattyún és a fűtési rendszer legmagasabb pontjain. |
| Távoli radiátorok hidegek maradnak | Túl alacsony fordulatszám, levegősödés, vagy hiányzó hidraulikai beszabályozás. | Emelje a szivattyú fokozatát, légtelenítsen, és végezzen hidraulikai beszabályozást a radiátorokon. |
| Szivárgás a csatlakozásoknál | Sérült, régi vagy rosszul illeszkedő tömítés; laza hollandi. | Zárja el a csapokat, cserélje ki a tömítést egy újra, majd húzza meg megfelelően a hollandit. |
Ez a kis útmutató a legtöbb hétköznapi problémára megoldást kínál. Ne feledje, a türelem és a módszeres hibakeresés szinte mindig meghozza a gyümölcsét.
Keringető szivattyú bekötése: ami a szerelés után is kérdés marad
A legjobb útmutató mellett is felmerülhetnek olyan apró, de annál bosszantóbb kérdések, amikre a munka közben derül fény. Összeszedtük a leggyakoribb problémákat és dilemmákat, hogy a keringető szivattyú bekötése után már ne maradjanak kétségek.
Na de merre nézzen a szivattyú? Milyen irányban álljon?
Alapszabály, hogy a szivattyút a fűtési rendszer visszatérő ágába, közvetlenül a kazán elé érdemes telepíteni. Az áramlási irányt pedig nem kell találgatni: a szivattyú öntvényházán mindig ott van egy jól látható nyíl, ami mutatja a víz útját. Ezt kell követni.
Ami viszont ennél is kritikusabb, az a motor tengelyének helyzete. Ennek kivétel nélkül mindig vízszintesnek kell lennie. Ha függőlegesen áll, a csapágyak nem kapnak megfelelő kenést a fűtővíztől, ami garantáltan a szivattyú gyors tönkremeneteléhez vezet. Ezt a hibát nem lehet kijavítani.
Tényleg olyan fontos az az iszapleválasztó?
Röviden: igen, ma már elengedhetetlen. A modern, energiatakarékos kazánok és szivattyúk gyártói szinte kivétel nélkül előírják a garancia feltételeként. És nem véletlenül.
Az iszapleválasztó egyfajta szűrőként működik, ami megfogja a rendszerben keringő mikroszkopikus szennyeződéseket, rozsdadarabkákat. Ezek a részecskék csiszolópapírként koptatják a szivattyú precíziós alkatrészeit. Az iszapleválasztó tehát megmenti a szivattyút a korai elhasználódástól, és meghosszabbítja az élettartamát.
Gondoljunk bele: egy modern, okos szivattyú cseréje egy vagyon. Ehhez képest egy iszapleválasztó telepítése elenyésző költség. Ez a kis plusz befektetés a legjobb biztosítás a drága javítások ellen, miközben a rendszer hatékonyságát is megőrzi.
Miért zúg vagy szörcsög az új szivattyúm?
Az esetek 90%-ában a zaj mögött a rendszerben maradt levegő áll. Hiába töltöttük fel a rendszert, a levegő hajlamos a legeldugottabb helyeken, a radiátorok felső sarkaiban vagy akár magában a szivattyúban megbújni. Az első és legfontosabb lépés tehát egy alapos, mindenre kiterjedő légtelenítés.
Ha a levegő kizárva, de a zaj marad, akkor valószínűleg túl magasra van állítva a fordulatszám. Ez kavitációt okozhat, ami egy jellegzetes, zajos jelenség (a vízben gőzbuborékok keletkeznek és robbannak össze). Próbálkozzunk alacsonyabb fokozattal, vagy ha a szivattyú tudja, kapcsoljuk automata üzemmódba.
Be lehet dugni a szivattyút egy egyszerű konnektorba?
Technikailag persze, hogy be lehet, de ez a legpazarlóbb és legszakszerűtlenebb megoldás. A keringető szivattyúnak a kazánnal kell együttműködnie, vagyis csak akkor szabad mennie, amikor a fűtésre valóban szükség van. Ezt a kazán vezérlése biztosítja.
Ha fixen be van dugva, akkor feleslegesen keringeti a vizet és fogyasztja az áramot. Nem is keveset! A régi, fix fordulatszámú szivattyúk évente akár 323 kWh energiát is elhasználtak. Ezzel szemben egy modern, elektronikusan szabályozott típus megelégszik mindössze 50-100 kWh-val. Ez 70-90% közötti megtakarítást jelent, amivel egy új szivattyú ára akár két fűtési szezon alatt visszajöhet. Ha mélyebben is érdekel a téma, a Szivattyúvilág cikkében további hasznos információkat találsz.
Legyen szó szivattyúról, csövekről vagy bármilyen más épületgépészeti szerelési anyagról, az apparat kft-nél mindent megtalál. Széles raktárkészlettel és szakértő segítséggel várunk. Nézz körül a webshopunkban, és rendelj kényelmesen online!