A közösségi felületen, honlapon keresztül is sok látogató érkezik különböző háttértudással, kompetenciával, így az üzenetben, vagy nyilvánosan feltett kérdésekre képtelenség azonnal, normális, kellően kielégítő, tényszerű választ adni. Ennek a bejegyzésnek a célja: a felvilágosítás. Csomó mindent én se tudok, de szívesen tanulok bármi legyen az. Pár száz éve még elégették a boszorkányokat, ma már alig találni akár egyet is (talán mert már mind el lettek égetve).
A hőterjedésnek (hőátadásnak) három különböző mechanizmusa, módja van:
Hővezetés (kondukció)
Hőáramlás (konvekció)
Sugárzás (radiáció)
A mennyezetfűtés: alacsony hőmérsékleten üzemelő fűtési mód. A fűtendő közeg: a helyiség levegője, a helyiségben lévő tárgyak, amelyek felülete részben elnyeli, esetleg visszaveri a rá érkező sugárzott hőt. A sugárzó felület (mennyezet, fal stb) és fűtött közeg közti hőlépcső kicsi, tehát alacsony a hőlépcső. Előfordulhat csupán 35 °C-os fűtő felület is. Alig 15-..20 °C hőmérséklet különbséget kell meglépjen a kazán/hőszivattyú. A fűtő felület kiterjedt, nagy felület, jellemzően közel azonos a lakás/iroda életterének felületével. A rendszerlemezben lévő 10 mm-es csövekben keringő 35..40 °C hőmérsékletű fűtött folyadék a fizikai kontaktus miatt átmelegíti a hordozó horganyzott lemezt, ami pedig átmelegíti a vele érintkező gipszkarton álmennyezetet. A felmelegített testek pedig hősugárzást (infravörös sugárzást (a um hullámhossz tartományban)) bocsátanak ki. A mennyezet kiterjedt felülete és a kis hőlépcső miatt ez a fajta hőterjedés, a sugárzás pedig merőlegesen, egyenletes eloszlással érkezik az alatta lévő tárgyak felületére, átmelegítve azokat.
Összességében a hőmérsékleti sugárzás emissziójával és abszorpciójával valósul meg a hőátadás ezen formája. Hőátadás akkor történik, amikor egy melegebb test által kibocsátott elektromágneses sugárzást egy hidegebb test elnyel. Ezeket a gondolatokat a Stefan – Boltzmann törvény írja le, amelyet napjainkban a fizikusok egymás közt igaznak hisznek, magam is elhiszem.
Érdemes megjegyezni, hogy a sugárzó test sugárzásának intenzitása a sugárzás hőmérsékletének a negyedik hatványával arányos. Ezért képes egy viszonylag kis felületen sugárzó lemezradiátor akár szobát is befűteni. Ezért kell ugyanannyi hőmennyiség disszipálásához egy egész szoba mennyezetét rendszerlemezes mennyezetfűtéssel felszerelni.
A lényeges különbség, ezt érdemes megérteni:
A konvekció a levegő áramlásával megvalósuló hőterjedés. Természetes úton a fűtött légrétegek hőmérséklet-különbségének hatására kialakul a cirkuláció. A fűtő és a fűtött közeg közt itt már nagyobb a hőlépcső. A levegő áramlása szállíthatja a port, okozhat huzatot, illetve kellemetlen lehet a fan-coil ventilátorainak zaja, ütemezett karbatntartások és fan-coil takarítások el-elmaradása miatt forró levegővel keveredett olcsó iroda szagát senkinek se kell bemutatni.
Energetikai szempontból az alacsony hőmérsékletű fűtési mód az alábbiak szerint előnyösebb:
Az alacsonyabb előremenő fűtővíz előállítása jóval gazdaságosabb. Nyilván költségesebb a 75-90 °C- os vizet előállítani, mintsem a 35 °C-os padlófűtést. Ehhez könnyebben integrálható hőszivattyú, amely kivált kedvező primer energiaköltség árán állít elő 35 °C-os előremenő vizet.
