felület sugárzás, mennyezethűtés mennyezetfűtés számoló excel táblázat

Felületfűtés, felülethűtés, mennyezethűtés mennyezetfűtés, sugárzó mennyezet, betonfödémes fűtés, födémhűtés, födémhűtés számoló excel táblázat 4ALL

Januárban, a fűtőlemezek gyártásának elindulása közepette jelent meg az igény egy hőtani jellemzőket tartalmazó táblázat iránt. A minél tüzetesebb vizsgálat érdekében a Solidworks hőszimulációs eredményeket ellenőrizendő készítettünk egy hőtani számoló Excelt. Ez a kis program a végtelen hosszú hengeres héj és a hűtőbordával ellátott test hőáramlási modelljét implementálva számolja ki a fűtőlemezeink hőtani teljesítményét és felületi hőmérsékletét (pontosabban a hőmérséklet átlagát a felületen), majd az eredményeket táblázatba rendezi és automatikusan formázza. A táblázat használatakor a belépő víz és környezeti levegő hőmérséklet oszlopokat kell feltöltenünk a megfelelő értékekkel.

Az Excel által elvégzett hőtani számítások nagyszerűen kiegészítették a szimulációs eredményeket. Az összehasonlításként lefuttatott szimulációk néhány százaléknyi hibahatáron belül ugyanazokat az eredményeket produkálták, mint a számolótábla, ezért végül ezekre az értékekre hagyatkoztunk az időigényes (3-4 óra/db) szimulációk tucatjainak elvégzése helyett.

Konklúzió 1: A Solidworks nem hazug.

Konklúzió 2: Tudós Istvánt nem tudja átverni a Solidworks (olyan könnyen). István meg korrekt és nem veri át a Solidworksot.

Konklúzió 3: Jó lett, elhisszük.

Tanulság: Érdemes több gyártó teljesítmény nyilatkozatát megvizsgálni ki mit állít, ehhez képest mit állít a FIZIKA.

  1. Érdemes megfontolni főleg HŰTÉSI igény méretezésénél (a FŰTÉSSEL soha nincs gond), hogy vajon elég felület be lesz-e építve, lesz-e elég aktív felület…MERT:
  2. Mindenki elhisz mindent, főleg, ha minél hangosabban vagy minél nagyobb cég állítja, minél nagyobb kedvezménnyel, akcióval
  3. Ehhez képest az a valóság, hogy 1 m2 felületfűtő panel, 10 mm-es gipszkartonnal, egy 28 fokos szobában, 18 fokos előremenővel 2 fokos hőlépcsővel 43,2 W/m2 teljesítményt képes disszipálni (hűteni ezesetben) abszolút értékben.
  4. Ha mondjuk van harmatpont vezérlős fűtésvezérlő és engedjük 16 fokos előremenővel operálni a hőközpontot, akkor 52,9 W/m2 lesz a szám.
  5. De mi történik ha a 28 fokos levegő hőmérsékletű helyiségben egyszercsak megnövekszik a páratartalom, mert esett az eső, vagy jött 4 kövér kolléga kintről, kicsit megverte őket a sors és az eső is, és benyomtak 2-2 sört és elkezdtek izzadni a PC előtt (simán reális szcenárió).
  6. Az lesz, hogy mondjuk felmegy 55..60%-ra pl. a relatív páratartalom a 28 fokos levegő hőmérsékletű helyiségben. HA a relatív páratartalom eléri az 55%-ot, akkor a harmatponti érték 18,1 C lesz (0,1 fokkal több, mint az előremenő), kisvártatva letilt a vezérlés, vagy elkezd ki-be kapcsolgatni, ahogy változik a közeg paraméterei…elkezd tovább melegedni a szoba. A kövér kollégák mégjobban elkezdnek izzadni és elkezdenek kurvaanyázni.
  7. Mégjobban megnő a páratartalom, mert kinyitják az ablakot, mert azértmert így érzik helyesnek. Felmegy 60% ra a relatív páratartalom, felmegy a meleg 29 C ra, ekkor 20,5 fok lesz a harmatpont, a harmatpont érzékelős termosztát továbbra se engedi hűteni a helyiséget. Lassan elkezd melegedni a helyiség…a helyzet nem jó, de nem is tragikus.
  8. De kellett volna még oda 2-3 m2 hűtőpanel, vagy olyan légtechnika, ami stabilizálja a helyiségek páratartalmát…