Mennyezet fűtő hűtő sugárzó panel

felülethűtés fűtés+hőszivattyú

felületfűtés, felülethűtés, sugárzó mennyezet

A felülethűtés-fűtés előnyei a klímával szemben

30 fontos információ a mennyezetfűtésről, felülethűtésről

  1. Nem kell külön fűtő- és hűtőrendszert kialakítani, ami a rendszer kezdeti bekerülési költséget kedvezőbbé teszi.

  2. A hőszivattyúval (a fűtési igény kiszolgálása mellett) a használati meleg víz felmelegítéséhez szükséges energia minden évszakban kedvező költség árán előállítható, mivel a COP faktortól függően 1 kWh villamosenergia költségén akár 3,5..4 kWh hőmennyiség is előállítható a rendszer paramétereitől függően.
  3.  Különösen gazdaságos kialakítás, GEO-tarifa esetén vezérelt fogyasztóként üzemeltetett hőszivattyú esetén
  4. Hagyományos épületgépészeti beruházása esetében általában a fűtési rendszer hőforrása gázkazán. Ehhez szükséges egy gázkazán, a gázvezetés beköttetése, gáztechnikai szerelvények, árokásási munkálatok, az épület gázhálózatának a megtervezése, a közműhálózatra való csatlakozása, engedélyeztetése, kivitelezése. Szükséges még egy kéményrendszer, annak a tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése. A 4.-es pontban felsoroltak közül SEMMI nem kell.
  5. A levegő-víz hőszivattyú COP 3 körüli érték jellemzően. Az Elmű-Émász területen elérhető GEO tarifa felhasználása esetén 1 kWh villamos energia 24 Ft/kWh-ba kerül. Tehát 1kWh villamos energia (ami =3,6 MJ hőenergia mennyiség) hőszivattyúban történő felhasználásával 3 kWh-nak megfelelő hőmennyiség (10,8 MJ) állítható elő. Tehát a tiszta villamos fűtés COP=1 hez viszonyítva 3,6 MJ (1kWh) hőmennyiség 24/3= 8 Ft/kWh vagy 1 MJ=2,2 Ft költség árán állítható elő.
  6. A víz-víz hőszivattyú COP 5+ körüli érték jellemzően. Az Elmű-Émászu területen elérhető GEO tarifa felhasználása esetén 1 kWh villamos energia 24 Ft/kWh-ba kerül. Tehát 1kWh villamos energia (ami =3,6 MJ hőenergia mennyiség) hőszivattyúban történő felhasználásával 5 kWh-nak megfelelő hőmennyiség (10,8 MJ) állítható elő. Tehát a tiszta villamos fűtés COP=1 hez viszonyítva 3,6 MJ (1kWh) hőmennyiség 24/5= 4,8 Ft/kWh vagy 1 MJ= 1,33 Ft költség árán állítható elő.
 

Műszaki érvek

  1. Nem kell külön fűtő- és hűtőrendszert kialakítani, ami a rendszer kezdeti bekerülési költséget kedvezőbbé teszi.

  2. Hűtő fűtő panelek egyedi méretekben készülnek, így bármilyen helyiség geometriája jól lefedhető. Szabványos álmennyezeti függesztőszerkezetbe illeszkedik.
  3. Gázt a téli fűtési szezonra nem tud termelni a fogyasztó, de villamos energiát szaldós napelem elszámolással igen, ügyesen méretezve közel nulla költségen fűtés hűtés megvalósítható az év teljes egészében.
  4. A felülethűtések – a klímákkal ellentétben – nem fújnak hideg levegőt a helyiségbe, hiszen működésük a sugárzásos hőcsere elvén alapul.
  5. A hűtés és fűtés huzatmentes, így a por áramlása elenyésző marad, mely jelentős mértékben javítja a légúti allergiával élők életminőségét. Mind a mennyezethűtés mind pedig a falhűtés zajmentes, így éjszaka is észrevétlenül üzemeltethető.
  6. Utólag is beépíthető álmennyezetbe, különösebb építőmunkálatok nélkül
  7. A lemezprofilba süllyesztett hűtőcsövekkel készülő modulok az előkészített gipszkarton tartószerkezetre akaszthatóak.Nem kell pl. gipszkartontáblával egybe szerelt, nehéz, nagy felületű kész darabokkal egyensúlyozni.

Fenntarthatóság, komfort, integráció

  1. A felületfűtés környezetbarát, mert az alacsony előremenő vízhőmérséklet (35..40 C) alkalmazása miatt alkalmas hőszivattyúval táplált fűtés kialakítására
  2. Mennyezetfűtés esetében a rendkívül alacsony hővezetéssel történő hőleadási arány miatt csak kismértékű természetes légáramlás alakul ki, ami nem keveri a port, mint a radiátor, csökkentve ezzel az allergiát okozó porterhelést is. Érdemes megnézni pl irodákban a radiátorok, fancoilok, csövek környékén milyen kosz sávot fest a fehér falra az áramló meleg levegőből lerakódó por.
  3.  Mennyezetfűtés esetén nincs szükség radiátorokra, a lakberendezés egyszerűbb feladat, nem foglal el külön helyet a helyiségből.
  4. Padlófűtés, mennyezetfűtés, falfűtés egyenletes hőmérséklet-eloszlása miatt a nagy üvegfelületű hűvös nyílászárók alacsony felületi hőmérséklete által kifejtett hidegérzet jelentősen csökkenteni  lehet.
  5. A padlófűtés, mennyezetfűtés keltette helyiségen belüli hőérzet megoszlása sokkal egyenletesebb, mint a radiátoros fűtésnél
    A falfelületek fűtése esetén, csökken az  épületszerkezetek penészesedésének kockázata is, hideg foltok nem alakulhatnak ki, ahol párakicsapódás indulhat meg.
  6. A mennyezethűtés előnyei a hagyományos klímaberendezésekkel (fan-coil, split) szemben mennyezethűtést magas hőkomfortérzet biztosítása jellemzi, mert az emberi test és a hűtő felület közötti energiacsere nagy felületen és főleg sugárzás útján megy végbe mennyezethűtés esetében nincs huzathatás, zajmentesen működik a mennyezethűtés, nincs ventilátor mint pl a split klímában, vagy fan-coilban.
  7.  Nem kell kitakarítani rendszeresen, mint a split klímát és a fancoilt. Nem lesz büdös.
  8.  A nyári időszakban a megfelelő belső hőmérséklet biztosításához a klasszikus és olcsó megoldás egy vagy több
    „légfúvásos” split klíma elhelyezése, mely huzatos, zajos üzemvitelt nyújt az elvárt hűtési funkció mellett. Jó minőségű rendszer esetében a teljes beruházási költség így  eléri a hőszivattyús felületfűtés, hűtés költségét, viszont a komfortérzés elmarad. Légcsere és légkezelő beépítésére meg egyáltalán nem marad lehetőség.
  9. A hűtőfelületekbe épített csövekben állapottól függően 16-45 °C hőmérsékletű vizet áramoltatunk, mely lehűti magát a teret. Ez biztosítja ez emberi test számára, hogy annak felesleges hőjét a környezetén keresztül átadhassa a hűtőfelületnek, amely ezt a keringtetett víz segítségével elvezeti.

Abszolút PRO érvek a mennyezetfűtés felülethűtés mellett!

  1. HŰT is FŰT is!
  2. Nincs beltéri egység minden nagyobb helyiségben
  3. Nincs huzat, porkeringetés
  4. Nincs zaj, nem zúg ventilátor, motor
  5. helyiségenként külön szabályozható célhőmérséklet
  6. Jelentős energiamegtakarítás
  7. Nincs szükség karbantartásra
  8. Nincs szükség gázbevezetésre
  9. Nincs szükség gázkazánra
  10. Nincs szükség kéményre
  11. Fenntartható
  12. A felhasználás helyszínén nem keletkezik kibocsátás, füst, korom, egyéb égési melléktermék
  13. Nem kell tüzelőanyaggal tökölni, pellet, faanyagot raktározni, adagolni, logisztikázni
  14. Napelemes áramtermelő rendszerrel jól kombinálható, összességében fenntartható rendszer alakítható ki
  15. https://index.hu/kulfold/2021/10/06/gazprom-eszaki-aramlat-foldgaz-ellatas/

Gyártói áron mennyezetfűtés mennyezethűtés

kezdolap hatterkep

Felületfűtés felülethűtés, mennyezethűtés, sugárzó mennyezet rendszerlemez

Termékek

felület sugárzás, mennyezethűtés mennyezetfűtés számoló excel táblázat

Felületfűtés, felülethűtés, mennyezethűtés mennyezetfűtés, sugárzó mennyezet, betonfödémes fűtés, födémhűtés, födémhűtés számoló excel táblázat 4ALL

Januárban, a fűtőlemezek gyártásának elindulása közepette jelent meg az igény egy hőtani jellemzőket tartalmazó táblázat iránt. A minél tüzetesebb vizsgálat érdekében a Solidworks hőszimulációs eredményeket ellenőrizendő készítettünk egy hőtani számoló Excelt. Ez a kis program a végtelen hosszú hengeres héj és a hűtőbordával ellátott test hőáramlási modelljét implementálva számolja ki a fűtőlemezeink hőtani teljesítményét és felületi hőmérsékletét (pontosabban a hőmérséklet átlagát a felületen), majd az eredményeket táblázatba rendezi és automatikusan formázza. A táblázat használatakor a belépő víz és környezeti levegő hőmérséklet oszlopokat kell feltöltenünk a megfelelő értékekkel.

Az Excel által elvégzett hőtani számítások nagyszerűen kiegészítették a szimulációs eredményeket. Az összehasonlításként lefuttatott szimulációk néhány százaléknyi hibahatáron belül ugyanazokat az eredményeket produkálták, mint a számolótábla, ezért végül ezekre az értékekre hagyatkoztunk az időigényes (3-4 óra/db) szimulációk tucatjainak elvégzése helyett.

Konklúzió 1: A Solidworks nem hazug.

Konklúzió 2: Tudós Istvánt nem tudja átverni a Solidworks (olyan könnyen). István meg korrekt és nem veri át a Solidworksot.

Konklúzió 3: Jó lett, elhisszük.

Tanulság: Érdemes több gyártó teljesítmény nyilatkozatát megvizsgálni ki mit állít, ehhez képest mit állít a FIZIKA.

  1. Érdemes megfontolni főleg HŰTÉSI igény méretezésénél (a FŰTÉSSEL soha nincs gond), hogy vajon elég felület be lesz-e építve, lesz-e elég aktív felület…MERT:
  2. Mindenki elhisz mindent, főleg, ha minél hangosabban vagy minél nagyobb cég állítja, minél nagyobb kedvezménnyel, akcióval
  3. Ehhez képest az a valóság, hogy 1 m2 felületfűtő panel, 10 mm-es gipszkartonnal, egy 28 fokos szobában, 18 fokos előremenővel 2 fokos hőlépcsővel 43,2 W/m2 teljesítményt képes disszipálni (hűteni ezesetben) abszolút értékben.
  4. Ha mondjuk van harmatpont vezérlős fűtésvezérlő és engedjük 16 fokos előremenővel operálni a hőközpontot, akkor 52,9 W/m2 lesz a szám.
  5. De mi történik ha a 28 fokos levegő hőmérsékletű helyiségben egyszercsak megnövekszik a páratartalom, mert esett az eső, vagy jött 4 kövér kolléga kintről, kicsit megverte őket a sors és az eső is, és benyomtak 2-2 sört és elkezdtek izzadni a PC előtt (simán reális szcenárió).
  6. Az lesz, hogy mondjuk felmegy 55..60%-ra pl. a relatív páratartalom a 28 fokos levegő hőmérsékletű helyiségben. HA a relatív páratartalom eléri az 55%-ot, akkor a harmatponti érték 18,1 C lesz (0,1 fokkal több, mint az előremenő), kisvártatva letilt a vezérlés, vagy elkezd ki-be kapcsolgatni, ahogy változik a közeg paraméterei…elkezd tovább melegedni a szoba. A kövér kollégák mégjobban elkezdnek izzadni és elkezdenek kurvaanyázni.
  7. Mégjobban megnő a páratartalom, mert kinyitják az ablakot, mert azértmert így érzik helyesnek. Felmegy 60% ra a relatív páratartalom, felmegy a meleg 29 C ra, ekkor 20,5 fok lesz a harmatpont, a harmatpont érzékelős termosztát továbbra se engedi hűteni a helyiséget. Lassan elkezd melegedni a helyiség…a helyzet nem jó, de nem is tragikus.
  8. De kellett volna még oda 2-3 m2 hűtőpanel, vagy olyan légtechnika, ami stabilizálja a helyiségek páratartalmát…