Év: 2022

8 vagy 4 csöves?

Mennyezethűtő fűtő rendszerlemezt, de miért nem 4 cső és miért 8 cső? Miért kockázatos -19%-al kevesebb teljesítményt beépíteni?

8 vagy 4 csöves?
Heti legalább 1 alkalommal érkezik egy telefonhívás azzal kapcsolatban, hogy forgalmazunk-e 4 csöves rendszerlemezt mert látták az interneten, hogy mi gyártjuk. Valóban gyártottunk 4 csöves rendszerlemezt, csavarozhatót. Több okból szüntettük be a gyártását.

Készítettünk egy számítást, amely a 4 csöves rendszerlemez hűtő és fűtő paramétereit ugyanúgy végigszámolja különböző környezeti paraméterek mellett, mint a 8 csővel szerelt rendszer esetében.

A különbség egységnyi felületre vetítetten -19% kevesebb fűtő/hűtő teljesítmény a 8 csöves rendszerhez képest. Nyilván fele annyi cső fogy, kedvezőbb költségek árán előállítható, de a lemezek teljesítmény sűrűsége messze elmarad az piacvezető és az azok kiváltására szolgáló apparat (vagy egyéb gyártók) 8 csöves rendszeréhez képest.

Összességében kockázatos döntésnek gondolom  4 csöves rendszert beépíteni és ezzel együtt -19%-al kevesebb hűtő kapacitást telepíteni olyan épületekbe, ahol éppen hogy fedezi a hűtési igényt a 8 csöves rendszer.

Kérem ennek tudatában hozzon döntést, később nehezen lehet korrigálni, hogy a projekt költségén esetleg sikerül mondjuk 5%-ot spórolni…hőszivattyú, vezérlés, gerinccsövek, osztók, álmennyezeti tartószerkezet….és akkor a panelon, ami az egyetlen aktív felület, ahol disszipáció történik, sikerül kicsit faragni a költségeken, és kezdődik a barkácsolás, csavarozgatás, helyszíni drága óradíjak mellett fej felett csövezgetés….

Ez nem marketing üres duma, ezek számok, nem horoszkóp, vagy feng shui.

A lenti két táblázatból a felső 4 csővel és 74 mm csőköz távolsággal végigszámolja az összes paramétert.

Az alsó 8 csővel, 37 mm bordaközzel számol. Ugyanazon cellákban szemmel látható a különbség.

link a képhez : https://apparat.hu/wp-content/uploads/2022/06/8-vs4.png

Tisztelettel!

hétvégén puhább a beton

Hétvégén sokkal puhább a betonfödém! Egyik versenyzőnek sikerült elfúrni a wavin CW 90-es födémfűtés hűtést csillár szerelés közben.

Jött egy telefon szombat délután 4 kor, hogy sikerült egy csillár felfúrása közben elfúrni a födémfűtést pont az íven, ami már vagy 10 éves. Kéne 2 idom, van-e raktáron SOS. Idom van  de pofa nincs, így NGBS 12-12 toldó idommal lett igen gyorsan helyreállítva a dolog vasárnap reggel. A tanulság az, hogy akinek nem kell a baj, az ész nélkül ne furkálja a plafont, pláne nem szombat délután. Másik tanulság az, hogy ha már megvan a baj, nem kell bepánikolni, meg lehet javítani. Ezt is. Mindent is. Segítünk.

 

Nem hiszem ezt El, mert a meleg felfelé száll!

Kedves Barátaim! Álljunk meg egy szóra!

 A közösségi felületen, honlapon keresztül is sok látogató érkezik különböző háttértudással, kompetenciával, így az üzenetben, vagy nyilvánosan feltett kérdésekre képtelenség azonnal, normális, kellően kielégítő, tényszerű választ adni. Ennek a bejegyzésnek a célja: a felvilágosítás. Csomó mindent én se tudok, de szívesen tanulok bármi legyen az. Pár száz éve még elégették a boszorkányokat, ma már alig találni akár egyet is (talán mert már mind el lettek égetve).

A hőterjedésnek (hőátadásnak) három különböző mechanizmusa, módja van:

    Hővezetés (kondukció)
    Hőáramlás (konvekció)
    Sugárzás (radiáció)

A mennyezetfűtés: alacsony hőmérsékleten üzemelő fűtési mód. A fűtendő közeg: a helyiség levegője, a helyiségben lévő tárgyak, amelyek felülete részben elnyeli, esetleg visszaveri a rá érkező sugárzott hőt. A sugárzó felület (mennyezet, fal stb) és  fűtött közeg közti hőlépcső kicsi, tehát alacsony a hőlépcső. Előfordulhat csupán 35 °C-os fűtő felület is. Alig 15-..20 °C hőmérséklet különbséget kell meglépjen a kazán/hőszivattyú. A fűtő felület kiterjedt, nagy felület, jellemzően közel azonos a lakás/iroda életterének felületével. A rendszerlemezben lévő 10 mm-es csövekben keringő 35..40  °C hőmérsékletű fűtött folyadék a fizikai kontaktus miatt átmelegíti a hordozó horganyzott lemezt, ami pedig átmelegíti a vele érintkező gipszkarton álmennyezetet. A felmelegített testek pedig hősugárzást (infravörös sugárzást (a um hullámhossz tartományban)) bocsátanak ki. A mennyezet kiterjedt felülete és a kis hőlépcső miatt ez a fajta hőterjedés, a sugárzás pedig merőlegesen, egyenletes eloszlással érkezik az alatta lévő tárgyak felületére, átmelegítve azokat.

Összességében a hőmérsékleti sugárzás emissziójával és abszorpciójával valósul meg a hőátadás ezen formája. Hőátadás akkor történik, amikor egy melegebb test által kibocsátott elektromágneses sugárzást egy hidegebb test elnyel. Ezeket a gondolatokat a Stefan – Boltzmann törvény írja le, amelyet napjainkban a fizikusok egymás közt igaznak hisznek, magam is elhiszem.

Érdemes megjegyezni, hogy a sugárzó test sugárzásának intenzitása a sugárzás hőmérsékletének a negyedik hatványával arányos. Ezért képes egy viszonylag kis felületen sugárzó lemezradiátor akár szobát is befűteni. Ezért kell ugyanannyi hőmennyiség disszipálásához egy egész szoba mennyezetét rendszerlemezes mennyezetfűtéssel felszerelni.

A lényeges különbség, ezt érdemes megérteni:

A konvekció a levegő áramlásával megvalósuló hőterjedés. Természetes úton a fűtött légrétegek hőmérséklet-különbségének hatására kialakul a cirkuláció. A fűtő és a fűtött közeg közt itt már nagyobb a hőlépcső. A levegő áramlása szállíthatja a port, okozhat huzatot, illetve kellemetlen lehet a fan-coil ventilátorainak zaja, ütemezett karbatntartások és fan-coil takarítások el-elmaradása miatt forró levegővel keveredett olcsó iroda szagát senkinek se kell bemutatni.

Energetikai szempontból az alacsony hőmérsékletű fűtési mód az alábbiak szerint előnyösebb:

Az alacsonyabb előremenő fűtővíz előállítása jóval gazdaságosabb. Nyilván költségesebb a 75-90 °C- os vizet előállítani, mintsem a 35 °C-os padlófűtést. Ehhez könnyebben integrálható hőszivattyú, amely kivált kedvező primer energiaköltség árán állít elő 35 °C-os előremenő vizet.

Scroll to Top